Pető László Sándor élményei

Országos Kéktúra 24. szakasz

Jósvafő-Bódvaszilas közötti része

2022. február 24. Csütörtök

Mivel az éjjel fagyott, hiszen derült volt az ég, jégkásás lett az autó szélvédője, s ezért ennek az eltávolítása egy kis időbe került. Ezért később indultunk el Jósvafőre.

Etimológiailag a településnév visszavezethető a jelsava szlovák szóra, ami olyan patakot jelöl, melynek mentén éger erdő van. Jelsava-jolsva-ilosva etimológiailag ugyanaz. Települések sorában visszacseng ez a kifejezés ( Szlovákiában: Jolsva , Jolsvatapolca, Erdélyben : Selymesilosva Sarmaság városhoz tartozik, Alsóilosva, Kárpátalján: Ilosva ).Ezek közül melyik lehetett Ilosvay Selymes Péter, histórikus költőnknek a szülőfaluja, arról tudomásom szerint nincs írásos dokumentum-habár Selymesilosva logikusnak tűnik.

Jósvafő kicsi falu, lélekszáma 300 alatt van, de országos jelentőségű turisztikai központ.Itt van a Baradla barlang egyik bejárata, s itt van az Aggteleki Nemzeti Park központja.

Az utóbbi túránkon nem sikerült célba jutni a jósvafői pecsételő pontig, most viszont igen. A pecsételő a barlang bejárata mellett van. Az épületek gondozottsága, a közeli tó környezete, a tisztaság, a csend nagyon feldobott bennünket.

A nagy volumenű Tengerszem Szálló mellett meghúzódó csinos kis ház különösen értékes volt számunkra. Ez, ma Kessler Hubert Emlékház néven ismert. A névadó egész hosszú életútja a karsztról szólt.

1907-ben Nagyszebenben született erdélyi szász családba. ( Nagyszeben, németül Hermanstadt, de Herman Ottó felvidéki szászként született, viszont egy másik híres személyiség, Csontváry Kotska Tivadar a Szlovákiában levő Kisszebenben látta meg a napvilágot ).

Kessler Hubert szülővárosában nem sokáig élt, hiszen édesapja, a Monarchia katonatisztje volt és így oda kellett mindig menni, ahova a parancs szólt. Végül Budapesten telepedtek le.

Fiatal korában nem csak sportolt ( síelt, bokszolt ), de irodalmi és fotó pályázatokon díjakat is nyert. Már 17 évesen bekapcsolódott a Magyar Turista Egyesület Hegymászó szervezetébe. Egyetemi évei alatt, mint sziklamászó, tökéletesítette a karabinert,:ami Kessler-féle karabinerként lett ismert. Bár 1932-ben mérnöki oklevelet kapott, érdeklődése már korábban is a barlangkutatás , általában a földtudományok felé irányult. 1932-ben ő bizonyította be , hogy a Baradla és a Domica kapcsolatban állnak egymással, rendszert alkotnak. 1936-ban még egy egyetemi oklevelet szerzett-földrajz, földtan, őslénytan szakokból. 1935-1945 között a Baradla barlang igazgatója.1938-ban védte meg doktori disszertációját, melynek témája a Baradla felszíni és felszín alatti víznyelői, forrásai..Felsorolni is sok, hogy hány barlangot, zsombolyt kutatott, vagy fedezett fel. ( Szemlő-hegyi, Ferenc-hegyi ,stb.). A barlangok turisztikai és balneoterápiai hasznosítása terén meghatározó szerepet töltött be. Mint mérnök, ő tervezte a két nagy szállót ( Aggteleken, illetve Jósvafőn ), s a saját lakóházát, melyet egy ideig pénztárként is használt. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósági épületének tervezése is az ő nevéhez kötődik Nem csak itthon, de a visszatért Erdélyben és Felvidéken számos barlangot kutatott.

Nem csak a barlangok turisztikai jelentőségéért harcolt, hanem mérnöki vénájából adódóan a karsztvizek ipari és lakossági célra való hasznosítása területén is kiemelkedő eredményeket ért el. A zsomborok keletkezésével kapcsolatos elméleti munkája figyelemre méltó.

Munkájának elismerése jeléül számos díjjal jutalmazták. A Veszprémi-fennsíkon barlangot neveztek el róla ( a térségben van a nemzetközi hírű geológus-geográfusról, Lóczy Lajosról, illetve Jakucs Lászlóról elnevezett barlang is).

A Baradla jósvafői bejárata

A szálloda

"Gulliver országába"elkalauzoló Nagy Könyv-a Nemzeti Park bemutatója, de ehhez el kell jutni Szinpetribe

Az Aggteleki Nemzeti Park.ismertető tábláján többek között feltűnt az, hogy a közelben, Szinpetri faluban van a világ legnagyobb könyve. Nem mentünk el odáig, mert lekéstük volna a túra célpontján a buszt, de haza térésünk után dokumentálódtunk. Elképesztő a mérete, tömege ( közel másfél tonna ), s teljes terjedelmében az Aggteleki Nemzeti Parkról szól.

A barlangból jelentős mennyiségű víz áramlik ki, itt van a Jósva patak forrása. Közvetlen közelében az 1930-as években a patak útját elgátolták, úgy, hogy egy kis zsilip segítségével annak hozamát szabályozták.Létrehozták a Tengerszem néven ma ismeretes mesterséges tavacskát.

"Tengerszem" tavacska

Technikatörténeti érdekesség , hogy ebben a kis faluban a két világháború közötti években törpe vízerőművet működtettek, s a villanyáramot nem csak a barlang , hanem lakóépületek világítására is felhasználhatták, akkor amikor a magyar falvak házaiban ( nagyon kevés kivétellel )petróleum lámpával oldották meg a világítást. ( Megjegyzendő, hogy a kicsi erőművek hatékony turbina típusát 1917-ben Bánki Donát tervezte és alkotta meg elsőnek a világon ).

Mivel a barlang eléggé messze van a falu központjától, s szűkre szabott az időnk, nem időzhettünk sokat, pedig lett volna mit még látnunk.

Elbúcsúzunk Jósvafőtől

Habár a kéktúra nyomvonala nem érinti a Béke barlangot, bár közigazgatásilag Jósvafőhöz tartozik, de ennek a megnevezés-története eléggé érdekes.

Az 1900-as évek elején nemzetközi szinten, egységes terminológiát dolgoztak ki azzal kapcsolatban, hogy egy újonnan felfedezett barlangnak mi legyen a neve. E szerint adják meg a népi nevét, ha van ilyen, ha nincs akkor a legközelebbi helységről nevezzék el. Ha ott több barlang van, akkor a barlangot körül vevő területrész-hegy, hegyoldal,erdőrész, közeli szikla, kút stb. népi nevéről nevezzék el.Élő személyről nem lehet elnevezni barlangot, az elhunytak közül is legfeljebb azt , akinek érdemben köze volt korábban az illető barlang kutatásában.Ezt a szabályt sokan sok helyen nem tartották be.

A dolog pikanteriája, hogy egy igazi fiatal alföldi ember, a Sarkadon született Jakucs László 1952-ben felfedezett egy barlangot, Jósvafő területén.Lelkendezve jelentette be a " Központba-" az illetékeseknek az örömhírt. Igen ám, de hogy nevezzék el ? ez volt az egyik kérdés.Az akkori proletár diktatúra éveiben-ez éppen kapóra jött, hogy lám mire képes a magyar dolgozó. Kapásból javasolták-utasították, hogy Sztálin, Rákosi Mátyás, vagy Kommunizmus jöhet szóba. A felfedező geológus azzal érvelt, hogy nem jöhet szóba élő személy, de az utóbbi sem, hiszen Magyarország a fejlődésben nincs abban a fázisban, hogy már a kommunizmust "építi". Jakucs László érvelvén hogy a pusztító háborúnak, már vége , békeidőben vagyunk, s a béke fenntartásáért harcolunk, így hát a barlangot Béke barlang néven vegyék nyilvántartásba. Az illetékesek erre egy napig tanakodtak, hogy most mi legyen.Másnap viszont Csató Éva, a Szabad Nép lap riportere megjelent a helyszínen és a szenzációs felfedezésről , 1952 augusztus 14-i keltezéssel , egy egész oldalas tudósítást írt a Béke barlangról.Az illetékesek erre már csak rábólintottak. ( 1952-rendkivüli év volt a magyar sporttörténelemben. Helsinkiben a Nyári Olimpiai Játékokon az éremtáblázat alapján Magyarország a harmadik helyen végzett ).

Ez a túra különlegesnek számít abból a szempontból, hogy a rajt és a célpont közötti közel 27 km távolságon belül nincsen egyetlen település sem. A közbeeső két pecsételőhely is teljesen lakatlan.

Habár a túra mentén járva meglátogathatnánk, hazánk egyedüli hucul ménesét, de az idő szűke miatt erről most lemondunk. Áthaladunk Szelcepusztán, mely nevével ellentétben nem éppen puszta, hiszen van itt két szállást kínáló létesítmény: Kastélyszálló és egy turistaház.

A természet " lágy ölén" élvezzük a szabadságot, a csendet, az élővilág sokféleségét, még akkor is, ha például a fák még " alusznak".

Tipikus karsztvidéken gyalogolunk kilométereken át , hiszen a mészkő felszíni oldásformáinak sokasága jelzi ezt. A töbrök ( dolinák ) sok-sok formája mentén haladunk, van itt tál, vödör, tölcsér alakú.Ott ahol a felszín sík, vagy kissé lejt, s létezik egy kis bemélyedés, ott a savas víz munkába kezd, oldja a mészkövet. Ez, ha elkezdődik, akkor "időtlen időkig "eltarthat, s a keletkezett formák terebélyesedhetnek, mélyülhetnek.A víz a mélyedésben megállhat, s időszakos dolinató keletkezhet. Megtörténhet, hogy a víz elnyelődik, s a víznyelő, a barlangképződés előfutára is lehet.

Úton útfélen a mészkő felszíni oldásformái, a töbrök

Klasszikus töbör

A Kossuth barlang lezárt bejárata

A barlangok egyik érdekes formái is jelen vannak, az aknabarlangok, vagy más néven zsombolyok. Nem alaptalanul nyerte el a Világörökség megtisztelő címét az Aggteleki karszt, van itt minden, ami a karsztfolyamatokkal, karsztformákkal kapcsolatos.

A túra mentén, méreteiben is figyelemre méltó barlangok is felhívják figyelmünket.

Az Országos Kéktúra pecsételő helyei közül, rendkívüli a derenki. Nyolcvan évvel ezelőtt Derenk településen még több száz család lakott. Szinte kivétel nélkül minden lakója lengyel nemzetiségű volt.

Erdőrengeteg övezte, távol a világ zajától, élte mindennapjait.Elődeiket Esterházy Pál herceg a Tátrából, pásztorkodással foglalkozó, gorálok ( gorje-egyes szláv nyelveken hegyet jelent ) közül telepítette le. Horthy Miklós, ezen a területen medve rezervátumot szándékozott kialakíttatni, s útban volt a falu. Elfogatható kárpótlással eltanácsolták a lakók jelentős hányadát. Akik, viszont maradni akartak, erőszakkal kitelepítették. Ma a derenkiek egykori lakóházainak helye táblával van megjelölve. Egyetlen középülete maradt meg , az egykori iskola. A később épített kápolna a lengyelség egyik zarándokhelye.

Egykori iskolaépület

Emlékkápolna

Egykori lakóház helyének megjelölése

A következő pecsételő a Szabó-pallagi lakatlan erdészházon volt. Innen már csak egy karnyújtásnyira van a magyar-szlovák államhatár.

Az egykori erdészház

Bódvaszilas felé közeledve, igen meredek és szűk völgyszakaszok következtek. Kőkibúvások a völgy oldalaiban, és látványos karrképződmények színesítik utunkat.

" Ördögszántás"-karrképződmények

Hamarosan az út jobb oldalán feltűnik Szádvár. Második honalapítónk, IV.Béla idejében épített erősségek közül is kiemelkedő jelentőségű volt. A bakancslistánkra felírtuk, majd egyszer meglátogatjuk.

Szádvár részlete távolból

Csodálatos naplemente tájékán közelítettünk célpontunkig- Bódvaszilasig. Még néhány kilométer van a pecsételő pontig, de addig is megkapó a Bódva völgye. Nyugati része, az Alsó-hegy meredeken "szakad le"- jelezvén azt, hogy a geológiai múltban itt zökkenéses-tektonikai mozgások voltak. Szemmel láthatóak az északra elhelyezkedő falvak-Tornanádaska és Komjáti templomtornyai,, egyes házai.

Bódvaszilas épületei közül dominál a fehérre meszelt, naplementében feltűnő, egykori uradalmi magtár épülete, s hátterében a templom torony. Nem lehet eltéveszteni felettük, de néhány km-re távolabb Estramos hegytömb megcsonkított csúcsát.

A község sok ideig Esterházy uradalmi központ volt. Magtárépülete robusztus, emeletes, alatta borospince volt.Ma a művészetek háza. Mivel a herceg soha nem lakott Szilason, a kastélya sem volt impozáns. Ma szobái közül az egyikben van az Alsóhegyi Barlangtörténeti Kiállítás. A térségben tevékenykedő dr. Dénes György történész, geográfus, barlangkutató ( például az 1961-a Meteor-barlang felfedezésének egykori irányítója ) emlékére egy márványtábla híja fel a figyelmet. A herceg építtette a fallal körülvett templomot.