OKT.24.Szakasz. Aggteleki-karszt. Zádorfalva-Aggtelek-Jósvafő

                                                      

                       Az Országos Kéktúra. 24.szakasz :Zádorfalva- Aggtelek- Jósvafő  

                                                                Első rész        

                                                      2022.február 9. Szerda

        Kimondottan tavaszias idő. Derült ég, nagyon jók a látási viszonyok , s érezhetően már hosszabbak a nappalok Kevesebb, mint másfél hónap múlva már, fele-fele arányban van a nappal és az éjszaka hossza ( Március 21. a tavaszi napéj egyenlőség, a csillagászati tavasz kezdete ), ami mindenképpen egyre kedvezőbb a túrázó számára. 

       Az országos kéktúra megálmodói és kivitelezői hazánk egy-egy részének monografikus jellegű bemutatását tűzték ki célul, ugyanakkor kedvet kapni a túrázáshoz. A földrajz-biológia és kémia területén, stb. jártas Rockenbauer Pál vezetésével egy 10 fős stáb járta be az 1124 km hosszú útvonalat-gyalog. A látottak és hallottak értékeléséhez segítségükre voltak szakemberek: a geológus Juhász Árpád, dr. Pócs Tamás növényszakértő, Paládi Kovács Attila néprajzos, Dercsényi Balázs a műemlékek tudora.Ennek a nagy vállalkozásnak a gyümölcse egy 14 részből álló dokumentum film, melyet 1981 nyarán sugározta az MTV1 a nézők nagy örömére.

        Egy mindennapi túrázónak a szakaszok bejárása komoly sportteljesítmény és erőnlét-próba, szervezetének ellenálló képességét meghatványozza ( még a Covid ellen is felveheti a harcot ). Ám a szakasz idő betartása nem törvényszerű, ez nem teljesítménytúra, ez főleg a természettel , de az emberi környezettel való érintkezés lehetősége. Nagy előny, hogy a gyaloglás ideje és a szakaszok bejárása nem kötött és így mind a négy évszak nyújtotta szépségekre rá lehet csodálkozni.

        Mi, Zádorfalváról való kivezető úton, jobbra lefényképeztünk egy a falura jellemző tipikus kisnemesi kúriát, ami egyik ismertető jele annak, hogy itt a múltban nem jobbágyok éltek. 

 

        Hamarosan beértünk, mint gyakran, a szokásos tölgy erdők rengetegébe. Tekintélyt parancsolók voltak itt is a téli álmukat alvó lombhullató fák, itt-ott betelepített fenyőkkel. Mindenütt avar, az elhalt  levelek tömkelege. A sárga levelek még nem is olyan rég, aktív kémiai laboratóriumként működtek, szerves anyagot hozván létre. Az ilyen labor az egyedüli, mely képes szervetlen anyagból a napfény energiája közvetítésével szerves anyagot "gyártani". A szürkeségből itt is kiemelkednek az élénk zöld színben pompázó mohaszőnyegek. Maga a látvány. A csend is megnyugtat, kiváltképpen egy forgalmas városi zsibajból " kiszabadult " egyént. 

        Ami viszont egy idő után feltűnt, hogy bizonyos kövek mellett is haladunk. Aztán egyre több. A térkép alapján is, ez a túraszakasz már a magyar-szlovák határon vezet, s ezek nem mások, mint határjelek ( határkövek ). Hol magyar, hol szlovák földön gyalogoltunk és élveztük az erdő hangulatát.

      

    Előzetesen már volt alkalmam ilyen kövekkel találkozni szép számban, de nem éppen ennyivel, a két ország határán. Tudniillik , az új tanév elején, 1993. szeptember 25-én gimnazistáimmal autóbuszos tanulmányi kirándulást szerveztem. Elsőnek a Salgótarjáni Öblösüveggyárat látogattuk meg. A gyár abban az évben ünnepelte fennállásának 100-ik évfordulóját.Diákjaimat elkápráztatta az üvegfúvók munkája.Abban az évben termékei eljutottak Németországba, az Amerikai Egyesült Államokba, stb. Érdekes év 1993 , hiszen januárban véglegesen különvált  Csehországtól és független állam lett Szlovákia. A nap másik célpontjai a somoskői vár, s ezen kívül a nemzetközileg is ismert bazaltképződmények voltak.A busszal felmentünk a faluba, s onnan gondoltuk, hogy átsétálhatunk majd a várhoz. Igen ám, de egy helyi néni figyelmeztetett, hogy a kerítésén túl egy kissé, már az államhatár van.Visszafordultunk és varga betűvel mégis csak sikerült a célunkat elérni. Hogy hogyan ? Somoskőújfalu határátkelőhelyen túljutva, busszal indultunk el a vár felé. Amikor már látótávolságon belül voltunk, kiszálltunk és árkon-bokron, gyalog vágtunk neki a felfedező útnak. Igen ám, de egy idő után megállított bennünket egy magyar határőr, s ránk mordult:" Tudják-e, hogy többször megsértették a szlovák-magyar határt " !!!Bocsánat, de honnan tudtuk volna ? Hát számos határkő mellett haladtunk át.Igaz, hogy menet közben valamiféle  köveket láttunk, de azokat dűlő határköveknek néztük.Végül kibékültünk és zavartalanul feljutottunk a csodás panorámát kínáló várig , s alatta a rendkívüli forma gazdag bazaltsziklákig. Visszafelé senkivel nem találkoztunk és a határátkelőhelyen ismét átjutottunk s élményekben gazdag napot zártunk.

 

        Utólagosan is dokumentálódtam a határkövekről..Az államhatárainkon nagyon sokféle jel van. Amelyeket mi láttunk, azok ún. másodrendűek.Egy méter magasak, részben a földbe rögzítve, kevesebb, mint 40 cm szélesek, világos színűek, négyzetes keresztmetszetűek. Tetejük piros színű,  egyenes, vagy törtvonalú, esetleg kereszt alakú bevésés van rajtuk.A véset a határvonallal, vagy annak töréseivel esik egybe. A közel 5 km-es utunk során kétféle határkövet láttunk. Volt olyan, amelynek oldalán csak egy felségjel volt,  S betű, ami Szlovákia felé tekintett, vagy M, s hazánk felé volt ráfestve. Néhány kövön, átellenes oldalon mindkét ország felségjele volt. A geodéziailag bemért határpont egybeesik a kő csúcsával, vagy a fedőlapon bevésett egyenes metszéspontjával.  

  

         A jelek egymástól való távolsága nem kötött, hanem lényeges az összelátás, vagyis, hogy a határvonal szabad szemmel is jól követhető legyen, nem zavarhatja meg a növényzet sem.Ezért láttunk az erdőben oly sokat belőlük, s az erdőből kiérve már csak itt-ott ,egyet egyet.

        A mai modern államfogalom területi alapú. Jogi értelemben az állam területi felségjogának földrajzi terjedelmét határozza meg. Határait nemzetközi szerződések alapján húzzák meg. Ennek a kivitelezése alapos terepi, geodéziai munkát igényel. A határ centiméter pontossággal van kijelölve. Hogy ez mennyire jelentős más államok vonatkozásában is, erre egy példa. Az ún. Ötzi ügy. 1991. szeptember 19-én az osztrák-olasz alpesi határzónában Ötztallban ( Ötz völgyben ), annak a felette magasodó több, mint 3200 magas hegyén felfedeztek egy több, mint 5000 évvel ezelőtt élt férfinek, a jég hatására jól konzerválódott, tetemét. Vitás kérdés lett belőle. Az államhatár melyik oldalán találták meg .Hat évig az osztrák Tirol fővárosában, Innsbruckban volt, majd onnan átszállították végleges helyére az olasz Tirol székhelyére, Bolzanoba. Tehát a jogos tulajdonos az Olasz Állam.    

        Hazánk határainak hossza 2215 km, ezen több, mint 23.000 jel van felállítva. Hogy meddig tart az államhatár a felszínen az világos, de hogy az alatt és felett ? Az államterület háromdimenziós. A felszín alatt a Föld középpontja irányába tart.Minden, ami ott rejlik az, az állam kizárólagos tulajdona ( ércek, energiahordozók, kőzetek, víz stb.). Tilos a szomszéd állam felé, oldal irányba befúrni, például kőolaj után kutatva. A felszín feletti határ ( nem a csillagos ég ), maximum 83 km magasságig terjed. Nemzetközi szerződésekben rögzítették a légtér szabad használatát idegen államok repülői számára.  

        Hogy időben hogyan, s miként lett kijelölve nálunk az országhatár, az egy komplex kérdés.Minden magyar előtt szomorú tény  "Trianon" Hogy mi volt a megelőző két évben, arról már kevesebben tudnak.Négy év háború borzalmai szinte minden családot érintett  Az első világháború 1918 november 3-án ért véget. Akkor írták alá az olaszországi Páduában a fegyverszüneti egyezményt és rendezték a Monarchia olaszországi határszakaszát, de csak ezt. A többi, bele értve a magyar államhatárokat még nem.A bizonytalan helyzetet kihasználva az Osztrák-Magyar Monarchia keretében levő Magyar Királyságot, északról a Cseh Légió, keletről a Román Királyság reguláris csapatai, délről Szerbia támadta meg.A zűrzavart tetézték a belföldi politikai összetűzések.

         Egyre többen hallottak már arról, hogy 1919 január 15-én a Cseh Légió egyik különítménye átkelvén az Ipoly folyón, megszállta  Balassagyarmatot, Nógrád megye székhelyét. Ez olyan felháborodást váltott ki a lakosokban, hogy fegyvert szereztek és a közelben állomásozó egyes magyar katonákkal karöltve, egy nap alatt január 29-én kiverték az idegeneket. Ennek hírére másutt is, az Ipoly bal parti szakaszán állomásozó cseh alakulatokat , a magyar katonaság távozásra kényszerítette.  Balassagyarmat bátorságára az egész ország felfigyelt , s a " Legbátrabb város " névvel illették. Ezt a címet 2005-ben az Országgyűlés is megerősítette.

         Mindenki ismeri a Kun Béla vezette államalakulatot. Ennek keretében létrehozták az ún Vörös Hadsereget. Ennek kettős célja volt. Egyrészt segítségével elősegítsék a proletár diktatúra megszervezését, másrészt kiverjék az országból a cseh és román csapatokat. A csapat mozdulatok egyik színtere éppen ott volt, ahol a kéktúrázók nyomvonalai vannak. Külföldi nyomásra viszont ez nem sikerült,, június 30-tól kezdve visszavonultak a visszaszerzett területekről.  

         1920 június 4. Trianonban véglegesítették hazánk négy oldala mentén a külső határokat, így a megalakult Csehszlovákia felé is-papíron. Ez tudvalevő, hogy egyáltalán nem vette figyelembe a nemzetközileg elismert tudós professzornak, a geográfia művelőjének, gróf Teleki Pálnak, az 1910-es népszámlálás alapján elkészített etnográfiai térképét. Tehát a ránk erőltetett határ nem követi az etnográfiait. Igaz nem voltunk, nem vagyunk  egyedüliek a világon.  A sors fintora, hogy Teleki Pált, mint kiváló térképész-geográfust kérte fel  1924-1925-ben a Népszövetség ( a mai ENSZ előde ) arra, hogy vegyen részt abban  a határmegállapító bizottságban, amelynek feladata Mosul villajet ( török közigazgatási egység ) hovatartozása Irak és Törökország között.

 A politikusok Trianonban döntöttek, de a terepen ennek a keresztül vitele hónapokat, éveket vett igénybe.Egyszerűbb volt a nagy hajózható folyam, középsodrását figyelembe véve, a Dunán meghúzni a vonalat. Viszont a cseh politikusok megtévesztették a trianoni döntéshozókat azzal, hogy bár előzetesen egy folyó, csak hajózható jöhet szóba, mint határfolyó, az Ipolyt, mégis mint jelentős hajózhatónak mutatták be. A terepen mindenki szembesülhet ennek cáfolatával. Így ez is bekerült, mint határ választó .A következő szakaszok esetében, főleg a legmagasabb pontokat kötötték nagyjából össze, vagy mint patakok közötti vízválasztó vonalakat használtak fel. Viszont  ahol karsztosodó kőzetek dominálnak, így az Aggteleki-karsztfennsíkon, ahol a kéktúra is vezet, ott igazán nehezük lett a geodétáknak.Ott, vagy van felszíni víz és annak vízválasztója, vagy nincs, mert a patak vize eltűnik a mélybe. Ez igazi sziszi-fuszi munkát igényelt a szakértőktől. Több rész szakaszon egyszerűbb volt a dolguk ahol a települések közigazgatási határait vették figyelembe.

 A világon viszont vannak extrém helyzetek is. A belga-holland határvonalat egy helyen a kocsma közepén húzták meg. A koreai demarkációs vonal a legelrettentőbb az átjárhatóság tekintetében.

Külön színfoltja a kérdésnek éppen Derenk település, az Aggteleki -karszt kellős közepén. Erről majd a 2. részben lesz szó.

       Trianon után rendkívüli határkiegészítést eszközölt ki Krepuska Géza orvosprofesszor a Népszövetségnél. Ez a történet "megér egy misét". Személyes gazdasági és nemzeti érdek fonódott ennek kapcsán össze. Kiemelkedő szerepe volt ebben a professzor úr sikeres műtétjének egy olyan valakin, aki a határkijelölő bizottság meghatározó egyénisége volt, egy angol katonatiszten. Ennek segítségét kérte, hogy a doktor úr birtokainak nagy részét szerezhesse vissza Csehszlovákiától.Sikerült, az eljárásba sok szakembert bevonni, a terepre hívni a nemzetközi illetékeseket, bele értve a szomszéd országból is. Az eredmény az lett, hogy egyébként is a két falu lakossága magyar volt, s területükön igen jelentős  bazalt kitermelés folyt, kő, mely az idők viharát kivédi olyan kemény, kifogástalan minőségi út, járda építő kő, amit Budapest újjáépítéséhez is használnak. Több évi huzavona után végül sikerült az, hogy 1924-ben visszakerüljön Magyarországhoz 15 km2-nyi terület:Somoskő falu, de a vár már nem és Somoskőújfalu. Ennek emlékére  Somoskő és Somoskőújfalu " a 2017.december 12-i országgyűlési határozat alapján, a "Hazatért falu" címet "kapta.

       1925 végére valamennyi határszakasz kijelölő bizottság elvégezte munkáját.

       1938-ban megint változott a magyar- csehszlovák határ. Békés úton nagyhatalmi segítséggel kialakították, immár nagyjából az etnikai határt, mely a maihoz képest északabbra tolódott. 

       A nagy második világégés egyik színtere, a két ország határzónájában volt. Magyarország ismét a vesztesek oldalán került ki a világháborúból.

      1946 február 27-én, csehszlovák nyomásra, erős nacionalista szándékkal, lakosság csere egyezmény született meg a két ország között. Ennek értelmében tömegek tízezrei lépték át a határt mindkét irányból. A kitelepített magyarok és az áttelepült szlovákok száma meghaladta a 150 ezer főt. Ennek 55%-a magyar volt.  

       1947-ben a Párizsi békeszerződés értelmében véglegesen visszaállították a trianoni határokat, egy rövid szakasz kivételével. Lemondtunk három Pozsony közeli községről. Az egyiknek a neve Dunacsún. Habár a cun szó, szlovák eredetű, s révet jelent, hiszen a Duna partján fekszik, mi mégis arra gondolunk, hogy a 90-es évek elején csúnyán elbántak velünk. A Bős-Nagymaros vízerőmű rendszer keretében, ennek a községnek a határában, egy 50 km hosszú mesterséges csatorna kialakításával önkényesen elterelték a Duna víztömegének 85%-át. Ezzel komoly ökológiai problémákat okoztak a Szigetközben.

       1968, egy különleges év volt a két, akkori szocialista és baráti ország  ( ceskoslovenstí kamarady ) közötti határátjárhatóság tekintetében. A csehszlovák Kommunista Párt legfelsőbb vezetőinek döntő többsége a rendszert úgy akarta megreformálni, hogy az- úgymond ember barátibb legyen ( például a sajtó cenzúra eltörlésével ). Ez a folyamat, Prágai Tavaszként lett ismert. A szovjet vezetés ebben, a rendszer meggyengítését, illetve összeomlását látta. Figyelmeztette a pártvezetőséget-de ,hasztalan. Erre a katonai megoldást választotta. Mint a Varsói ( katonai ) Szerződés vezető hatalma bevont az akciójába négy tagországot.Augusztus 20-án szovjet, lengyel, magyar és bolgár katonai egységek átlépték a határt. 21-én a szovjet hadsereg bevonult Prágába, erőszakkal eltávolította a csehszlovák reformer államfőt és kineveztette a pártvezetőség soraiból egy reformellenes politikust. Megjegyzendő, hogy úgy a reformer-Alexander Dubcek és a szovjet párt ideológiát követő Gustav Husák is-szlovák földön született és szlovák nemzetiségű volt. Ezek után az intervenciós hadsereg egységei szakaszokban kivonultak az országból. A Magyar Néphadsereg alakulatai október 25-31 között tértek haza. 

        A későbbi években a két ország hivatalos megnevezésében történtek változások, aminek következtében változtak  a határköveken a felségjelek.

        2007 óta mindkét ország az ún. Schengeni övezethez tartozik. Ugyanakkor egyazon nagy szövetségnek, az Európai Uniónak tagjai. Ebből kifolyólag állampolgárai szabadon utazhatnak, a határokat már csak rendőrség felügyeli, 30 km-es belső övezetben szúrópróba szerűen ellenőrzi a ki-és bejövőket. Ma már át lehet sétálni a somoskői várhoz is. 

       A két ország jószomszédi kapcsolatának egyik kiemelkedő eredménye,  2008 óta a közös Geopark. Pontosabban Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark. Ez a világ első határokon átnyúló geoparkja. 64 magyar és 28 szlovák település sokoldalú értékeit ápolja és mutatja be. Szimbóluma, azt a somoskői várat ábrázolja, melynek lábánál húzódik a trianoni országhatár. 1995 óta a  Világörökség része a közös karsztvidék barlangrendszere, a kiemelten fontos Baradla- Domica kettős barlang, stb. Tavaly a két nagy sziget-Csallóköz és Szigetköz között, közös turisztikai és kulturális fejlesztési programot dolgoztak ki. .

     Magyarországnak a leghosszabb határszakasza Szlovákiával van-679 km. Ennek 86% nem etnikai. A határ túloldalán jelentős a magyar nemzetiségű szlovák állampolgár. Természetes folyamat volt mindig itt a rokonság összejárása.

Napjainkban ez már egyáltalán nem gond, hiszen 35 helyen át lehet kelni a határon. Határt átívelő kulturális rendezvények sora élénkíti a települések hangulatát. Ugyanakkor a határátkelőhelyek kulcsszerepet játszanak a két ország, illetve más országok áruforgalma számára. Ezeknek szerepe egyre jelentősebb a megnövekedett nemzetközi turizmus szempontjából.Az igaz, hogy ez  a forgalom drasztikusan lecsökkent a Covid miatt-egyelőre.

      Schengen ide, vagy oda azért kialakítottak egy olyan nyomkövető ( monitoring ) rendszert, amely figyelmeztet, ha illegális bevándorló, vagy bűnöző kerül a "látókörbe". A Covid-19, immár két éve tömegeket érint és a fertőzés megakadályozása okán a határszakaszokat ilyen irányban is figyelik

      Más a helyzet az állatvilággal. A háziállatok ki és behozatalát a két ország külön szabályozza.Nem így a vadállatokét. Időszerű kérdés lett az utóbbi négy évben az, hogy ma már a Kárpátok felől csúcsragadozók , farkasok, vagy medvék, is megjelentek éppen azokon a területeken, ahol a kéktúra nyomvonala van. 

      Az erdőket elhagyva végül kijutottunk egy olyan térségbe, ahol szlovák oldalon nagyon alacsony a növényzet ( rét és kaszáló ), így a határkövek száma is jóval kevesebb. Innen pompás rálátás volt a távoli hóborította hegyvidékre, a Szlovák Érchegység ( Gömör-Szepesi-Érchegység ) plató szerű nyúlványára.A térképre nézvén éppen egy 1018 m magas csúcsot is látni ( A mi Kékestetőnk alig három méterrel alacsonyabb ). 

 

 Az Érchegységtől délre húzódik Gömör vidéke, s kiterjedése miatt Gömör-ország névvel is illették. Ehhez hasonlóan volt ismert Bihar ország, Somogy ország. Külön jelzővel is elláttak olyan nagy történelmei területeket, mint Palócföld. Ismert, hogy ennek jó része ma Szlovákiához tartozik, vagy Székelyföldet, ami teljes egészében Románia területén van..

       Ezek után a gondolat sorok után leereszkedtünk abba a nyeregbe , ahol az Aggteleki határ átkelő hely van. Itt néma csend, senki, szlovák oldalon kb. 50 méterre egyetlen rendőrautó. Feltűnik úti célunk egyik gyöngyszeme, a fehér hegyoldal, a mészkő doméniuma, a Baradla-tető leszakadt hegyorma.