Országos Kéktúra 7. szakasz

                                                                    Országos Kéktúra

                                                                 7. szakasz 

                                              Nagyvázsony-Kab-hegy-Úrkút-Kislőd

                                                              2022.május 14. 

      Ez a szombat ideális idő volt ,"berobbant a nyár ", kellemes meleg, alacsony páratartalom, tiszta égbolt. Ezt jelezte előre az Országos Meteorológiai Hálózat prognózissal foglalkozó szakcsoportja. 

     Hogy mi alapján ? A légkör pillanatnyi fizikai állapotának számszerűsíthető adatai alapján. Szinte hihetetlen milyen mennyiségű adathalmaz szükséges ahhoz, hogy akár egy-két napra lehessen-nagyon nagy bizonyossággal-előrejelezni azt, hogy egy adott helyen, kisebb térségben milyen értékű lehet a légkör hőmérséklete, páratartalma, nyomása, fog-e esni az eső, fog-e fújni a szél és, hogy milyen sebességgel stb. Ez a szolgálat ebben nyújt nagy segítséget a mindenkori turistának - is.  

     Ezt a kis gondolati kitérőt azért tettem, mert utunk során elhaladunk hazánk egyik jelentős meteorológiai állomása mellett, mely Kab-hegyen üzemel.

     Ezt a szakaszt Nagyvázsonynál kezdtük. Ha Nagyvázsony, akkor Kinizsi Pál, kapja fel egyből a turista a fejét. ( Ha Eger, akkor Dobó István ). Kinizsi nevét viseli az a vendéglátóipari létesítmény , melynek a reklámtáblája szerint: Söröző, Kávézó, Étterem, Pub, Bierstube. Mi  kéktúrázók, ennek udvarán pecséttel hitelesítettük, hogy itt jártunk. 

     Innen hamarosan leértünk egy domb oldalába, ahol az országosan ismert Kinizsi-vár ( Vázsonykő vára ) látványa fogadott minket. Több mint két évtizede már jártunk itt, de az akkori látvány más, korhűbb volt. Most szembeötlött az, hogy a külső kerítés, kihegyezett karókból áll. A várfalat terméskőből pótolták. Furcsa építmény az udvaron kialakított, fehérre meszelt épülethasáb. Többször is lencsevégre kaptuk viszont az érintetlenül hagyott fő ékességét a várnak, az öt emeletes lakóházat és a bástyaszerű főkaput. 

     ( Egy kis történelmi kitekintő. A hosszú ideig uralkodó Nagy Lajos magyar királynak nem volt fia, csak három leánya. Halála előtt elfogadtatta a magyar nemességgel, hogy utódja, Mária legyen. Ő volt az első női magyar királyné. 1387-96 között udvarában szolgált Vezsenyi ( Vázsonyi ) László asztalnok mester ( korabeli kifejezéssel élve-étekfogó ). Királynéi jóváhagyással ő kezdte el az építkezést a vár mai helyén. Erődített birtokközpontot szándékozott kialakítani , de nem is egy nagy erősséget, ezért nem éppen a mai domb tetején, hanem annak oldalában. Fia, Mátyás király lovászmestere 1463-1464-ben már igazi várrá bővítette. Ekkortól Vázsonykő vára néven lett ismert. Mivel neki nem volt fiúutóda, az erősség Mátyás király tulajdonába került, aki a kiemelkedő képességekkel rendelkező, nagy erejű, hadvezérnek, a törökverő Kinizsi Pálnak 1472-ben ,ajándékozta a várat és a hozzátartozó birtokokat.

  Ő építette meg a 25 magas Lakótornyot, építményeket, épületeket bővített, erősített. Lakóhelynek szánta, de mivel állandóan Mátyás seregében szolgált, nem igazán jutott ideje itt hosszabb ideig megpihennie. Halála után végső nyughelye Nagyvázsonyhoz közeli , általa alapított, épített pálos templom kriptája lett. Egy kis megjegyzés, hogy Mária királynét és hites férjét, Zsigmond királyt, a ma sokak által Szent László városának tartott, Nagyváradon temették el.)

    Az egyszerű családból származó, igen nagy erejű Kinizsi Pál emlékére rendezik meg, immár több, mint négy évtizede, a Kinizsi Százas Teljesítménytúrát. 24 óra alatt kell teljesíteni a komoly terepszintű, igen hosszú távot, ami rendkívüli erőnlétet és kitartást igényel.

    Kiérve a határra, nekivágtunk a több, mint 9 km-es szakasznak Kab-hegy felé.

   Tipikus sík terepen vezetett az utunk, tényleges magasság alapján 200 m felett, tehát fennsíkon. Gondosan művelt szántóföldi kultúrák mellett, egy jó nagy lucerna táblára figyeltünk fel. Közelében riadt fel egy óriási "tapsifüles", mezei nyúl. Már nem tudtuk lencsevégre venni, mert pillanatok alatt elillant.

 

 

 A túra nyomvonalát követve, habár kilométereken át látható volt a távolban a cél, Kab-hegy, azért menet közben gyönyörködtünk a közeli és távolabbi tájakon is.

 

    Egy idő után belevágtunk az igazi bakonyi erdő rengetegébe. Megjegyzendő, hogy a hegység  állami erdőállományát nem csupán a Bakony-erdő Zrt., hanem a Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. is kezeli. Ez utóbbihoz tartozik a Kab-hegyi Erdészet is.

A fák döntő többsége természetszerűen tölgyes. Termései, a makkok, nagy értéket jelentettek nem csak a vaddisznók , de a sertések számára is. A kanászok makkoltatták is ezeket. Egyik híressé lett betyár, Sobri Jóska is egy kanász gyereke volt. 

 

  

      Sok más erdős vidéken ú.n. nyiladékok könnyítették meg előre haladásunkat, de, hogy a térkép alapján is ennyi betűrendi és számozásbeli nyiladékokkal még nem találkoztunk, mint itt a Déli-Bakonyban.  

   Nyiladék-erdőgazdálkodási szakkifejezés, ami mesterségesen kialakított, nyílegyenes futású fátlan sáv, a gazdálkodási egységek térbeli rendjét szolgálja.

     Néhány ilyen széles, és vég elláthatatlanul hosszú nyiladékot kereszteztünk, illetve haladtunk rajta. Az E betűvel jelzett nyiladék vezetett fel a csúcsra. 

    A csúcsot már nagyon messziről is érezni  hiszen két építmény hívja fel a figyelmünket. A csúcstól kissé távolabb emelkedik a 219 méter magas ( Dunántúl legmagasabb építménye ) televízió adótorony. 1962-től folyamatosan működik. ( A tv műsorszórás-az ún. analóg földfelszíni hálózaton keresztül, például az MI csatorna esetében , 17 gerincadón és 122 átjátszó adókon keresztül történik. A Kab-hegyi egy a sok közüli gerincadó ).

   

 A csúcson épült kisebbik torony is a tömegtájékoztatást szolgálja. Ez a ma egyelőre üzemen kívül helyezett rádióadó torony.

     Kab-hegy tipikus vulkanikus tanúhegy.Tanúskodik arról, hogy valamikor a szomszéd térszínek is hozzávetőlegesen olyan magasságban voltak, mint ez. Ennek mi a geológiai fejlődés története, szinte közhely. A geológiai másodidőben keletkezett mészkő rétegek az idők során megrepedeztek.  Ezek hozzájárultak ahhoz, hogy kb. 3-4 millió évvel ezelőtt megnyíljon a föld, s tűzhányók keletkezhessenek. Ezek nem robbanásos típusúak voltak, kevés forró gőz és gáz feszítette kürtőiket, hanem szép " csendesen " működtek. Olvadékuk hígan folyó bazalt volt, amelyek rátelepedtek a mészkőrétegekre. Az ebből keletkezett kőzet színe fekete , ennek minden árnyalatával ( bazalt-etiópiai amhara nyelven-fekete követ jelent ). Ez viszont sokkal ellenállóbb a külső erők ( fagy, víz, szél, hőingás, biokémiai folyamatok ) romboló hatásaival szemben. Az eredmény az lett, hogy mivel Kab-hegy kőzetanyaga jobban dacolt az évmilliók során a természettel, ma viszonylag magasabb a környékénél. 

 Ezt az ún. viszonylagosságot ( relatíve ) megéreztük a lábainkon, ugyanis a csúcsra igazi kaptatón jutottunk fel.

 

     Kab-hegy tengerszint feletti magassága 599 m.  

Érdekes párosításként foghatjuk fel a tőle távoli Dobogókővel, hiszen ez utóbbi, pont 100 méterrel magasabb, vagyis 699 m, és ez is a vulkánosság, de nem a csendesebb változat , hanem a robbanásos típusú andezitvulkánosság következtében jött létre. Anyaga nem olyan híg, mint a bazalté, s ebből eredendően magasabb csúcsok jöhettek létre. 

  A Kab-hegyen levő tájékoztatási táblák közül az egyik, a Kinizsi kilátó irányát jelzi , de-tévesen.  Szerencsére éppen velünk szembe jött egy kiránduló és a helyes irányba terelt bennünket. 

 

 

A kilátó egyedi formatervezésű, viszonylag alacsony, de pompás rálátás nyílik tetejéről a Balaton és a Vázsonyi-medence felé. Teljes körképet nem adhat a vidékről, hiszen mellette emelkedik a rádióadó-állomás tornya. Nagyon jó viszont az, hogy akik a kilátóról lejönnek, lábánál kényelmesen meguzsonnázhatnak a kialakított teraszon ( akár egy kisebb kirándulócsoport ). 

 

 

    Szinte észrevétlenül haladunk el a meteorológiai állomás kerítése mellett. 

 

 Hazánkban a felszíni automata meteorológiai hálózat 266 mérőhelyet foglal magába. 10 perces adatok tárolására és továbbítására vannak kialakítva. A meteorológusok légkör állapotát nemcsak a felszínen , hanem különböző magasságokban is mérik . Kiemelt szerepet töltenek be a műholdak. ( az elsőt 1960-ban bocsátották fel az Amerikai Egyesült Államokban-a TIROS-t ). Szinte hihetetlen, hogy milyen óriási adathalmaz szükséges a prognózis elkészítéséhez. Természetes, hogy ennek feltétele a nemzetközi együttműködés, hiszen a mozgó légtömegek nem ismernek államhatárt.

   Elhagyván a csúcsot a pecsételő helyig még meg kell tennünk egy keveset. Ez egy hajdani erdészház. Közelében van egy olyan magánterület, melynek kerítése tégla formára pattintott bazaltból készült- " emlékeztetvén bennünket " arra, hogy bazaltvidéken vagyunk-még. 

 

 

   A következő pecsételőhely már fele akkora távolságra van, mint az előző. A bakonyi erdőrengeteg látvány-az élet megannyi sokféleségével. Itt-ott azért már látni, hogy a megbontott, erodált talajrétegek alatt az alapkőzet a mészkő. 

  A távolban Úrkút első házai körvonalazódtak, már azt hittük, hogy közel a hely, ahol bizonyítjuk, hogy a kéktúrán vagyunk, de "lelombozódtunk", mivel addig még elég sokat kellett kutyagolnunk. A bélyegző helye nem mindennapi elnevezésű helyen van kialakítva: Kék Túra Vendéglő.

    A település a szocialista bányaipar történelmében kiemelt szerepet töltött be, hiszen itt egy időben több száz bányász hozta a felszínre a mangánércet. Az ércből acélnemesítéshez használatos fémet nyertek. A szocialista tábor országai, így Magyarország is a vas-és acélországa kellett, hogy legyen. A gyáripar és beleértve a hadiipart, acél nélkül nem létezhetett. Az ércre szén után kutatva véletlenül bukkantak rá 1917-ben. Kezdetleges módszerrel és eszközökkel bolygatták meg a kőzetet-szerencsére. A közelben már nagyüzemi szinten termelték ki az ércet olyan mértékben, hogy ebből a szempontból, az 1970-es években Magyarország a második helyet foglalta el a kontinens országai között. 

     A kézi kitermelés során fokozatosan láthatóvá váltak olyan formák és képződmények, amelyek a karsztfolyamatokra emlékeztettek. A kutatók hamarosan egyértelművé tették azt, hogy ez a kibontott rész , tulajdonképpen egy felszín alatti karsztterület részlete. Az idők távlatában a karsztformákat tengeri üledékes rétegek borították be, s nem maradt idő a formák elpusztulásához. Tehát igen ritka látványban lehet része az érdeklődőknek, hogy itt egy őskarszttal találkozhatnak. A kéktúra közvetlenül a látnivaló mellett halad el. Mi is lementünk a létrákon és figyelmesen vizsgálgattuk az oldásformákat. 

 

 A Csárda-hegyi őskarszt a Bakony-Balaton Geopark címet nyerte el. Különleges, egyedüli a világon, hiszen csak itt ismeretes az a helyzet, hogy az őskarszt ennyire érintetlenül megmaradhatott.

 

   Az őskarszt kifejezést a laikusok körében is népszerűsítendő egy helyi vállalkozó üzemeltet egy turistáknak szállást adó épületet, melynek a neve: Őskarszt apartman.

    ( Egy kis kitérő egy olyan településnévre, melyben szerepel a kút szó, ez Iharkút néven vált híressé. Nem messze van a kéktúra útvonalától, Németbánya közelében, Ez a Magas-Bakonyhoz tartozott, múlt időben, tudniillik az egykori község felszíne alatt jelentős karszt típusú bauxit lelőhelyet találván, a lakosoknak el kellett költözniük. Szellemfalu lett. A kitermelés során az alumínium érc mellett rendkívüli ősmaradványokra találtak. A Dinosaurusok közül, a Hungarosaurus faj maradványai a világon csak itt találhatóak. )

   Ezek után az élmények után vágtunk bele a célállomás Kislőd felé. Erdőn, mezőn, kerítéseken át haladva, feltűnt, hogy már a Kislődi Sobri Kalandpark szélére érkeztünk. Hétvége lévén itt már több kikapcsolódni vágyó felnőttel és gyermekkel találkoztunk. 

Nem sok időnk volt nézelődni, hiszen még el kellett jutnunk hamarosan a pecsételő helyig, ami a vasútállomás épületénél volt.   

   Kislőd és Városlőd nevű települések nevében visszacseng a lő szó, vagyis olyan emberek éltek a körzetében, akik a királyi erdőket felügyelték, s ha kellett " lőttek".

   Kislőd életében nagy változást hozott az a körülmény, hogy már több mint 150 éve vasút halad át rajta, s természetesen van vasútállomása. Épületénél van kialakítva a bélyegző. Mellette van egy tábla, ami emlékeztet arra, hogy a második világégés után az itten élő német nemzetiségűeket vagonokba zárva, deportálták.

   Átgyalogolhattunk volna még Nagylődre, de az idő sürgetett, hiszen kötve voltunk, mint máskor is, a tömegközlekedés menetrendjéhez. Vasúton eljutottunk Veszprémig, ami után három km-es gyors gyaloglás után a távolsági autóbusz-állomásig, s buszra szálltunk, majd megérkeztünk a rajt helyszínére, ahol kocsinkat hagytuk.