Országos Kéktúra 24. szakasz Zádorfalva-Aggtelek-Jósvafő
2. rész
A Putnoki-dombságot végleg elhagyva egy másik kistáj várt bennünket-az Aggteleki-karszt. Mielőtt leértünk volna a Baradla barlanghoz, megálltunk és lefényképeztük a két ország határán felállított tájékoztató táblát, s utána " nézzük meg és lássuk mi vár ránk" az elkövetkezőkben.Korább már szerveztem kirándulást az Aggteleki-cseppkőbarlangba ( akkor általában ilyen néven szerepelt ) kirándulást, de a tágabb karsztvidék számomra ma is ismeretlen.
Beértünk a karszt világába.Ez az Aggteleki-karszt néven ismert kistáj, melynek délnyugati szomszédját immáron megismertük. Aggtelekre gondolván mindenki előtt azonnal a barlang jut eszébe. Pedig hazánkban nagyon sok barlang van, s nem is egy, közülük nagy vonzóerőt képviselnek a látogatók számára. Ilyen éppen a szomszédos nagy táj-a Bükk. Ezt már korábbi túráinkon megtapasztaltuk. Mégsem szerepel neveikben a karszt szó. ( kivétel a Szalonnai-karszt)
Aggtelek, barlangjainak mérete és bennük a szemet kápráztató cseppkövek alapján nem csak hazánkban, de európai mércével nézve is előkelő helyen áll. Agg- etimológiailag korabeli személynév lehetett, az utótag, pedig azt jelzi, hogy az egykori település az idők során elnéptelenedett.
Mit értünk a barlang szó alatt ? Ennek a megválaszolása " kiábrándítónak " tűnik, hiszen minden olyan természetes módon keletkezett üreget, amelyek mélyebbek, tágasabbak két méternél, s " be lehet járni ". A kifejezés szláv eredetű, Mára a barlang kutatás, külön tudományággá fejlődött. A barlangtan nemzetközi neve-speleológia. Ennek a szónak mindkét része görög eredetű: spilaio-barlang, a logos pedig tudomány.
És mi van a karszt szó eredetével ? Ennek nincs nagy múltja. Sokan voltak már a horvát és szlovén tengerparton, s az odáig vezető úton keresztül szelték a Dinári-hegységet. Ott feltűnhetett, hogy egyes területek milyen kövesek és kopárak. Ezekre mondják az ott lakó szláv nyelven beszélők , már ősidők óta, hogy krs, vagy kras. Szlovák nyelven is kras-Slovensko kras.
A mai Szlovénia az első világégés végéig a Monarchián belül, Ausztriához tartozott. A Szerbiában született Jovan Cvijic az 1800-as évek harmadik negyedében elvégezte a bécsi egyetemen a természetföldrajz és geológia szakot. Egyik tanára felhívta a figyelmét arra, hogy van egy olyan terület, amit még nem nagyon kutattak, ez a mészkővidékeken végbemenő folyamatok, formák. Nagy lelkesedéssel kezdte ezt a munkát a mai Szlovén karszt területén.Több éves kutató munkájának gyümölcse a doktori disszertációja, melynek címe: "Das Karstphanomen " Ezt németül írta és 1893-ban publikálta. Külön érdeme, hogy ő nemcsak az ismert krs-kel foglalkozott, de a felszín alatti képződmények keletkezésével is. Így ezek gyűjtőnéven karsztjelenségek, karsztosodási folyamatok. Ilyen németesen írt karst ( magyar átvitellel-karszt )került világszerte a szakirodalomba. A szlovák nyelv is szláv csoportba tartozik. Cvijicet később, más jellegű tevékenysége alapján is megválasztották a Szerb Tudományos Akadémia tagjává, sőt két évtizeden keresztül ő volt ennek az elnöke.
Mivel az időjárás, az éghajlat, s ennek következtében a csapadék viszonyok , ezeknek hozadéka a víz, aminek munkája révén beindulnak a mészkőn ( vagy más víz által oldható területeken ) a karsztosodási folyamatok, megkülönböztethetünk . mérsékelt övi, trópusi, stb. karsztosodást.
A szlovák és magyar oldalon fekvő karszthegység területe 600 km2. A magyar oldal kisebb, de nagyobb és ismertebb képződményekkel. A barlangok hideg vizes barlangok. Milyen szerencsések a fővárosiak, és még egy néhány helyen, hogy ott még meleg vizes ( alulról a felszín felé törekedve a meleg vizek is megtették a maguk dolgát ) barlangok is vannak. Budapest barlangjainak száma és összhossza alapján a világ fővárosai között a legelső.!
Mi a túránk során a legismertebb, leglátványosabb barlang bejáratánál, a Baradlánál, pecséttel igazoltuk jelenlétünket. A barlang és közvetlen környéke teljesen kihaltnak tűnt, ami érthető, hogy február van és hétköznap és iskolai nap van és nem utolsó sorban a Covid miatt..
Néhány mészkőszikla van kiállítva a barlang bejáratánál. Mi az egyikre felültünk és egy kicsit napozva is, csendben eltűnődtünk, hogy milyen érdekes és szép a mi Földünk, s ezen belül Magyarország.
Elgondolkoztunk például azon, hogy ez a kő hogyan, s mikor keletkezett , s honnan kerülhetett ide.
Ez a tér és idő kérdésköre. A tér tudománya a földrajz, az időé pedig a történelem.Na, de ezt a kettőt nem nagyon lehet elválasztani. A földtudományok az elmúlt bő száz évben, akárcsak általában a természet tudományoké, kutató, feltáró tevékenységük , óriási léptékben fejlődött. Ennek hozadéka az lett, hogy szinte az addig elképzelhetetlennek tűnő felvetéseket igazolták, a felállított elméleteket elfogadhatóként népszerűsítették.. Ilyen például az egész világot, vagy regionális szinten nagyobb földszerkezeti egységet a maga dinamizmusában, vizsgáltak térben és időben. Ez az ún lemeztektonikai elmélet. Ennek tükrében meglepőnek tűnik, hogy az egész Északi és Dunántúli -középhegységeink alapja, több ezer km-re délre keletkezett , majd sok-sok millió éveken keresztül, szárazföldi kőzetlemez tartozékaként idáig " csúszott".
A kontinentális lemezek, vagy mikrolemezek között tenger, vagy óceán vize foglalt helyet. Azt tartja a tudomány, hogy az élet a vízben fejlődött ki először. Sok minden lezajlott, lezajlik a tengerben, de számunkra most előtérbe kerül a mészkő keletkezése. Ez a vízből vált ki, kicsapódott simán, vagy tengeri élőlények anyag cseréje eredményeképpen. Idő elteltével ez iszap formájában koncentrálódott. Hogy ebből kemény kőzet keletkezhessen annak nagyon sok időre volt szüksége. Területünkön a mészkő kialakulása hozzávetőlegesen 250 millió évvel ezelőtt kezdődött el. Az elkövetkező, különböző néven jelzett időszakokban is hol volt tenger, hol nem. A tengerekben különböző vastagságú mészkőrétegek keletkeztek. Amikor a mészkő a felszínre került, beindult annak pusztulása a legkülönbözőbb, úgymond külső erők hatásaként. Közülük meghatározó szerepet töltött be, minden időkben a víz. Legutóbbi kiemelkedés az ún a pannon időszaktól kezdődött el, s napjainkig is tart. A mészkőfelszíneken a mozgó víz a legkülönbözőbb formájú alakzatokat produkál úgy a felszínen, mint alatta. A mai mai barlangok zöme az utóbbi egy-három millió éve már léteztek.
A karsztosodás lehetősége és intenzitása az éghajlat függvénye is.Vagy van elegendő víz, vagy nincs , meleg van-e van hideg, stb. A mészkövet támadó víznek van-e elegendő ereje , vagy nincs.
A globális éghajlat változással több kutató foglakozott, foglalkozik. Itt megemlítem a szerb Milán Milankovic-ot. Matematikus lévén, számításai szerint, elméletileg kimutatta, hogy az idők során a Föld forgás tengelye az egyenlítői síkkal különböző szöget zár be, s a Föld Nap körüli pályájának alakja is változik.Ennek következtében az éghajlat hol nagyon hűvös-hideg-beköszönthet előbb utóbb egy jégkorszak ( glaciális ), vagy melegebbé válik, jégkorszakok közötti időszakok ( interglaciálisok). Ő inkább a glaciális korszakokkal foglalkozott.Munkáját a nemzetközi szakberkekben elismerték.
Az 1870. június 5-én született magyar Bacsák György az ő elméletét az interglaciálisok kérdéskörének kutatásával egészítette ki. Első terjedelmes írása 1942-ben jelent meg. 1961-ben a III. Nemzetközi Speleológiai Kongresszuson előadása igen nagy figyelmet érdemelt. Számításai alapján kb. 10 ezer éve tart a mai interglaciális és még 70 ezer évig fog tartani. 85 éves, amikor megvédi doktori disszertációját, mely az addigi kutató munkájának a szintézise.Élete utolsó szakaszában Fonyódon lakott. Nagyon közzel a 100. életévéhez 1970 március 4-én hunyt el.Tevékenysége elismeréseként ez a kérdéskör Bacsák-Milánkovic elméletként lett ismertté. 1976-tól kezdve, sikerült igazolni az elmélet helyességét. Mint embert, én szerénységgel megjegyzem, hogy bizonyos szempontból példaképemnek tartom.Szerinte " az elmélyült szellemi tevékenység megengedhetetlen kiegészítői az intenzív fizikai munka és a megfelelő sport ".
Az utóbbi néhány százezer évre visszatekintve, a mai szakvélekedés az, hogy az éghajlatot nagyon sok tényező befolyásolja még: a Nap ciklikus aktivitása, a hegységképződések, a kontinensek vándorlása, az óceáni cirkuláció, a bioszféra és a légkör összetevőinek változása, az emberi tevékenység fokozása. Az utóbbi kettőnek hatványozott szerepe van napjainkban a klíma gyors változásában, hiszen az utóbbi években mi is érzékeljük a saját bőrünkön, hogy igazi meteorológiai évszak nincs. 2020 decembere és a következő év januárja- tavaszias volt. Ez a tél pedig száraz.
Emberi szemmel nézve sok, de geológiai mércével nézve elenyészően kevés idő alatt alakultak, alakulnak a karsztosodás folyamatai. Általában a mai barlangok keletkezési időtartama, kb. 1-3 millió év. Időjárástól és vízviszonyoktól függően egy cm hosszú cseppkő keletkezésének ideje kb. 100 év. A Baradla leghosszabb képződménye egy álló cseppkő-19 méter. Bacsák György 100 évesen hagyta itt a földi életet. Tehát születésétől haláláig tartó időben egy cm hosszú cseppkő keletkezhetett.
Baradla és ezt véve alapul Baradlay név minden diák számára ismerős, Jókai Mór által írt : Az arany ember két fiának nevéből. ( ez a regény egyik kedvence volt még Ferenc József császárnak is, aki magyarul olvasta el. ). De, hogy mit jelent ez a szó ? ezt már kevesebben ismerik-szerintem.Az alap a bradlo, szláv köznév, így szlovák nyelven is-sziklaszirt, sziklás meredek hegyoldal.Ez nagyon ráillik a barlang aggteleki bejáratára. A barlang több száz éve volt ismert a mai ember számára, de még a jégkorszakiaknak is. Első írásos emléke 1694-ből való. Régóta szakszerűen sokan kutatták Az egyik szaktekintély Vass Imre előtt , az 1820-as években, felvetődött az a gondolat, hogy valószínű, itt régen remeték élhettek, barátok, s a barátok laka volt a barlang ( a Budai-hegységben a Báthory-barlang névadója valóban ott élt és alkotott ) .Ezt a felvetését azonban az idők során elvetették, s maradt a szláv eredetű megnevezés.
A domica szláv nyelveken, így szlovák nyelven is kis házacskát, lakhelyt jelent. Valóban 1926 előtt a mai barlang bejáratát , mint tágas üreget , ahová eső elől beállhatott az ember, ilyen néven ismerték.1926 nyarán a nyári zápor egyik napján , az éppen arra túrázó pénzügyi szakember Jan Majko is itt húzódott meg.Az üreg mélyén érezte azt, hogy a hátát légfuvallat simogatja, belülről huzatos az üreg. Arra gondolt azonnal, hogy a szellő a mélyből indult el.Rövid időn belül segítőtársaival kibontották azt a részt és ámulatukra egy nagy terembe cseppentek.A későbbiek során szakemberek segítségével több km szakaszt tártak fel. Így lett a felfedezett cseppkőbarlang neve Domica- barlang.
A tudományosan megszervezett magyar barlangkutatásnak nagy múltja van. 1910-ben a Földtani Társulat keretein belül jött létre első szervezete. 1926-ban már önállósodott, s Magyar Barlangkutató Társulatként lett ismert. Abban az évben, amikor értesültek a Domica-barlang felfedezéséről, olyan gondolatok is születtek, hogy ez lehet önálló, de lehet ennek kapcsolata a Baradlával. A több éves kutatás eredménye az volt, hogy 1932-ben felfedezték a két barlang közötti átjárót. Ennek alapján Nagy-Baradla-barlang néven népszerűsítették. Ez a csehszlovák félnek sértő volt, s ezt nem fogadták el.Sőt az 1947-es Párizsi Békeszerződés értelmében a barlangrendszer két részre van osztva, az államhatár egy vasrács. A világos nincs még ilyen. Ma a hivatalos elnevezés Domica-Baradla-barlang rendszer.Értékei alapján 1995 óta a Világörökség része, de sok más barlanggal együtt. Magyar oldalon az egész karszt terület az Aggteleki Nemzeti Park fennhatósága alá tartozik, aminek központja Jósvafőn van.
Mivel a kéktúra a felszínen vezet, de azért talán érdemes elgondolkodni azon, hogy a barlangban milyen sok színű, és értelmezésű névanyag van.A járatok, képződmények nevét a barlang kutatók, felfedezők adták.Hogy mi alapon, erre nehéz válaszolni, mert ezek szubjektív jellegűek. Például a barlang nagy patakjának neve Styx. Ő a görög mitológiában Okeános és Tethys leánya volt, aki többek között az élők és holtak birodalmát elválasztó határfolyó irányítója..Csodálatos varázsereje volt.Gyermekei közül ismert Niké-a győzelem istennője. Elgondolkodtató, hogy milyen fáradságos, kiemelt fizikai erőnlétet és kitartást igénylő a barlang kutatók munkája, milyen nagy öröm forrás az, ha végül is legyőzték a nagy föld alatti ismeretlenséget.
Mindkét oldalon fekvő barlangvilág rendszert alkot. Nagyon sok ágas-bogas helye ismert, de még mindig vannak meglepetések, vagy tudományos jellegű sejtések. Az újabb járatok felfedezésének eredménye alapján a Baradla ismert járatainak hossza 22.027 m, a Domica-barlangé 8124 m., ami jóval meghaladja az eddig ismert hosszadatokat.
Budapest barlangkutatói sem tétlenkedtek. Munkájuk abban csúcsosodott ki, hogy ismert barlangok járatait összekötötték, vagy felfedezték természetes érintkezésüket, s így a Pál-völgyi barlangrendszer ( nem csupán maga a barlang ) 31.000 méter, ezzel dobogó első a kategóriában. Második a Baradla, harmadik a Pilisben az Ariadne ( Leány és Legény-barlang )-19.000 méter.
A Baradla a barlangturizmus egyik fellegvára. A Covid előtti években látogatóinak száma meghaladta az évi 100 ezret. A látogatók gyalogolván rácsodálkozhatnak a szebbnél szebb képződményekre. A formák és színvilág kavalkádja ez. Ha a beszivárgó víz útja közben különböző ásványi anyagokon szivárog át, akkor viszi magával ennek színanyagát is. Mivel a barlang, s általában a barlangokban a levegő hőmérséklete + 10 fok, páratartalma 95 % feletti, tiszta, allergén mentes, a légúti megbetegedésben szenvedők számára ez a körülmény egy nagy lehetőség állapotuk javulására, vagy teljes gyógyulásukra. Eddig öt olyan hazai barlang ismert, ahol barlangterápiás szakszerű gyógykezelést végeznek: a fővárosi Szemlő-hegyiben, az abaligetiben, Tapolcán a Kórház-barlangi részben, Lillafüreden az István barlangban .A Jósvafői Béke barlangban már 1969 óta kihasználták ezt a lehetőséget. Tavaly, 2021-ban szlovák-magyar együttműködés eredményeként megszületett a döntés, hogy előzetes felmérések alapján, mindkét oldalon kialakítanak egy-egy termet, speciel a légúti betegségben szenvedők gyógyítása céljából. Szabad az út a gyógyturizmus beindításara. Időszerű kérdés az, hogy éppen Covid okozta megbetegedettek is szóba kerülhetnek-e.
A barlangi nagy termeknek jó az akusztikájuk.Amikor diákjaimmal anno, ott voltunk éppen egy koncert előkészületeit láthattuk. Van, aki az esküvői ceremóniát is ott tartja, hiszen különleges világ az.
Mivel a szlovéniai Postojna barlang alig hosszabb, mint a Baradla, azért személyes élményeimet is megosztanám, hiszen 2018-ban, mint turista meglátogattam.Előző évi statisztikai adat alapján látogatóinak száma meghaladta az egy milliót.Tény, hogy ott már az 1800-as években hamarabb volt kiépítve a villanyhálózat, mint Ljubljanában. Hamar kiépült a kisvasút, menetrend szerint közlekedik."Zakatolt a vonat " velünk is. Majd gyalog folytattuk utunkat. Valóban elkápráztatóak a képződmények. Sőt egyedül a világon még egy aktív posta kirendeltség is van. Az már más kérdés, hogy a második világégés utolsó évében a barlangban a megszálló náci katonaság által tározott óriási mennyiségű repülőbenzint felrobbantották a szlovén partizánok és ezzel óriási " pofont adtak " a természetnek. 2018-ban meglátogattam a horvátországi karszt fellegvárát a Plitvicei tavakat, és a mésztufa gát sorozatokat. Ez a terület a nemzetközi európai karszt-turizmus egyik fellegvára-volt.2017-ben 2 és fél millión látogatták. Ez óriási teher a természetnek. Két éve, hogy erről már nincs szó, hiszen a világjárvány miatt nagyon korlátozott a bejutási lehetőség.
E kitérő gondolatok után, mi a barlang felett komoly kaptatón folytattuk utunkat, majd egy kis platón megálltunk és rácsodálkoztunk a környékre , s az alattunk fekvő községre, melynek lakóinak száma 600 fő, s a számokra gondolunk a karsztvidék területe 600 km2.
Komoly bokaficam elhárító lépéseket kellett tennünk az ún. karrmezőn, népi nyelven ördögszántásokon. Ezek is a mészkő oldásformáinak egyike. Az alacsony magasságú kiemelkedések és mélyedések sokfélék.Ezeken valóban ember nem szánthat-legfeljebb az "ördög". A karr szó a németből ered, karre-, mint tarajos bemélyedés a mészkősziklán. Először 1820-ban nevezte el így Salomon Hirzel.1924-ban Jován Cvijic elsőként csoportosította ezeket formájuk szerint, amiből több tucat ismert.
Csak zárójelben megemlítem, a geográfiában ismert , kárfülke is német szó,kaar, kahr. Tirol fővárosa felett is jól látható Karwendel-hegység.Itt tanulmányozták először azt , hogy a mélyedésekben felhalmozódott hó, miként alakul majd át csonthóvá, majd ebből jég lesz.Egyébként az Innsbruck felett magasodó hegy tetejére helyi érdekeltségű tömegközlekedési járatokkal is fel lehet jutni. Ebben a városban utoljára a tavaly nyáron voltam, amikor az egész évben síelhető hegyre a Hintertuxra is volt alkalmam feljutni.
A mészkő területeken vékony a talajtakaró. Ennek ellenére megtelepedik rajta a növényzet. Mindkettőnek kiemelkedő szerepe van a karsztosodásban. A mészkő csak szénsavas víz ( á lá szódavíz ) hatására oldódik. A víz a levegőből is vesz fel szén-dioxidot, de ennek a mennyisége elenyésző ahhoz a mennyiséghez, ami a talajból származik. Erre a tényre először a nemzetközileg elismert magyar geológus Jakucs László hívta fel a figyelmet. ( munkásságáról majd a következő részben írok ). A füves, bokros, vagy fás növényzet alányúló gyökérzetének vegyi hatásaként, vagy a talajba kerülő korhadó szerves hulladék, avar, állati tetem lebomlása során gázok és savak képződnek ( hangyasav, ecetsav, oxálsav, huminsav, stb ). A leglényegesebb szénsav mellett ezeknek is szerepük van a mészkő oldásában. A talaj tehát savtermelő laboratóriumként is értelmezhető. Ha, nincs a mészkő felett talajtakaró, akkor ott nem képződhet pl.mészkő barlang. Vagy, ha eredetileg volt talaj, de az lepusztult, akkor a csodálatos képződmények, pl. cseppkövek növekedése megszűnik. A barlangba be-és átfolyó patakok szerepe óriási az üregek tágításában, az általuk szállított kemény ( kvarctartamú ) kavicsoknak köszönhetően., koptatják a mészkövet. Ugyanakkor a patak vizében levő oldott mész kicsapódhat, így kis lépcsők jöhetnek létre.
A közhit szerint cseppkőbarlang első sorban a cseppenő víz által keletkezett formák miatt annyira csodálatos. Hogyan keletkezik a cseppkő ? A szűk járatokon leszivárgó savas víz, ha a mélyben tágas helyet talál magának, ahol a levegő nyomása alacsonyabb, a szén-dioxid elillan, s az oldott mész kiválik , először a mennyezet falán, s rá szinte azonnal a szemben levő padozat ponton, ahova lecseppent. Igen ám , de a víz nem csak cseppenhet, hanem csak simán végigfolyhat az üreg oldalán is.Ezek a képződmények is látványosak lehetnek.
Jósvafőig vezető több mint 5 km-es szakaszon szinte csak erdő van, főleg gyertyános, de megjelenik a hűvösebb helyeken a bükk.A térképre rátekintve, feltűnt, hogy itt is találkozunk Galya-tetőnek nevezett magassági csúcsokkal. Igaz ezeknek a tényleges, tengerszint feletti magassága a mátrai Galyának a fele.
Menet közben elmentünk olyan helyeken, ahol tál szerű bemélyedések voltak. Ilyenekkel számtalan alkalommal találkoztunk a kéktúra azon szakaszain, ahol mészkő fennsíkok vannak. Ezek gömöri népi nyelven töbrök ( vödrök ) .A nemzetközi szakirodalomban általánosan elfogadott megnevezése szláv eredetű, dolina. Legtöbbjük a mészkő oldásával keletkezett. Ha az aljukon vízzáró kőzet ( rendszerint agyag ) halmozódik fel , akkor esőzéskor, vagy a hó olvadásakor a víz megmarad kis tó lesz. Megtörténhet, hogy ezek "kilyukadnak", s a víz a mélybe szivárog, ún. víznyelőkké válnak.Esetenként ezek hozzájárulnak zsombolyok, barlangok keletkezéséhez.
Az erdőkben olyan sokat gyalogoltunk, hogy már vártuk azt, hogy mikor látjuk meg távolról Jósvafőt. Egy idő után megörvendtünk, hogy látni a templom torony csúcsát.Végig a kéken bandukoltunk, keresztül mentünk a zsidó temetőn, s végül kiértünk egy utcába, de nem találtuk a bélyegzővel ellátott iránytáblát. Leértünk a busz megállóig, érdeklődtünk, hogy hol van a barlangi bejárat, ahol pecsételni szeretnénk.Eligazítottak, de addig az út 20 percbe tellett volna. Mivel a távolsági busz 10 perc múlva érkezik, lemondtunk szándékunkról.
Annyi idő azért volt, hogy rácsodálkozhattunk a barlangból kilépő patak nagy hozamára és sebességére. Az a vízmennyiség, ami az idő során eső, vagy hólé formájában rövid ideig a felszínen van, az hamarosan eltűnik a mészkő repedéseiben, mélyedéseiben és ágas-bogas úton előbb utóbb megjelenik a felszínen forrás formájában.Ez a víz nagy mennyiségű lehet és tiszta. Ez egy nagy érték az ember számára, mint ivóvíz, vagy az állat számára itató víz, az ipar számára is kiemelt jelentőségű, vagy netalán a Velencei-tó szintjének emeléséhez s éppen Jósvafőn mint energia forrás.
Valamelyik napon majd visszatérünk ide és a barlangtól fogunk rajtolni.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése